Eiler Ferenc
A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000
|
>> kronológiák |
|
Tárgymutató: >> >> Tanácstag (helyi, megyei), nemzetiségi 1958. március A Bács-Kiskun Megyei Tanács határozata szerint május 30-ig minden helyi tanácsnak napirendre kellett tűznie a nemzetiségi kérdést. A határozat szerint a megyében ezután évente legalább kétszer nemzetiségi napot kellett tartani. A nemzetiségeknek is képviseletet kellett kapniuk a közigazgatási szervezetekben. Azt javasolta a helyi tanácsoknak, hogy a rendeleteket és a határozatokat a nemzetiségek nyelvén is hozzák nyilvánosságra. Azokon a helyeken pedig, ahol a nemzetiségek nagy számban élnek, a tanácsok épületein és más közintézményeknél a feliratoknak a nemzetiségek nyelvén is meg kell jelenniük. 1958. október 7.Az MSZMP PB határozata a nemzetiségek között végzendő politikai és kulturális munkáról. Eszerint biztosítani kell, hogy az országgyűlési és tanácsi választásoknál nemzetiségi dolgozókat is megfelelő számban jelöljenek. A szövetségeknek négyévente munkaértekezletet kell tartaniuk. Tevékenységük középpontjába a szocialista tartalmú politikai és kulturális felvilágosító munkát kell helyezniük. A nemzetiségi szövetségek titkárai a Hazafias Népfront Országos Tanácsának automatikusan tagjai lesznek. A szétszakított családok kérelmeit el kell bírálni, és lehetőség szerint teljesíteni kell. A kétnyelvű feliratok kihelyezését - ahol a lakosság 30%-a nemzetiségi - a közintézményeken és az országúti helységnévtáblákon is támogatni kell. A határozat állást foglalt az anyanyelvi oktatás fejlesztése mellett is. 1971. április 25.Tanácsi és országgyűlési képviselőválasztás. Wild Frigyest Dunabogdány jelölte. A választás után a Szövetség körlevelet küldött ki a németek által is lakott vidékek 220 községébe és a megyei tanácsokhoz. Célja az volt, hogy feltérképezze, hogy a németek milyen mértékben vesznek részt a közéletben. Legtöbb helyről nem érkezett vissza válasz, és olyan helyekről is nemleges válaszok érkeztek, ahol biztosan jelentős volt a németek aránya, ezért a visszaérkezett adatok legfeljebb tájékoztató jellegűnek tekinthetők.
A Szövetség megállapodást kötött a Baranya-megyei Tanáccsal. A megállapodás értelmében a Tanács a nemzetiségi ügyekkel is foglalkozó üléseire a Szövetség is meghívót kapott. Támogatta, hogy a tanácsi választásokon a német nemzetiségű képviselők megfelelő számban szerezzenek képviselői helyeket. A németek által is lakott falvakban a községtáblák, utcanévtáblák németül is kifüggesztésre kerüljenek. Igyekszik a nemzetiségi oktatás anyagi feltételein javítani. A Szövetség a megállapodás megkötése előtt nem egyeztetett hivatalos formában a Művelődési Minisztériummal, ezért felhívták a főtitkár figyelmét, hogy hasonló esetben a jövőben tegyen eleget bejelentési és előzetes egyeztetési kötelezettségének. 1987. február 11.Takács Gyula, a Baranya Megyei Tanács elnöke és Hambuch Géza a Szövetség főtitkára megállapodást írt alá Pécsett a két szervezet további együttműködéséről. Eszerint a Tanács törekedni fog arra, hogy a német nemzetiségű lakosság a jövőben is megfelelő arányban szerezzen képviseletet a tanácsokban. Törekedni fognak a német nyelvű helységnévtáblák és feliratok elhelyezésére a középületeken, s nagyobb figyelmet fordítanak arra, hogy az utcák és intézmények elnevezésénél magyarországi német személyiségek is számításba jöjjenek. |
kapcsolódók
további kronológiák
|